Stressz – kis mennyiségben orvosság… |
A stressz kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben méreg – legalábbis egyes öregedéselméletek szerint. Ugyanis bizonyos mennyiségű stresszre szükség van a szervezet védekező mechanizmusainak stimulálásához. Optimális mennyiségű terhelő hatás esetén az öregedés is lassabb, mint stresszmentes helyzetben.
E kutatási eredmények alapján felvetődött, hogy miképpen lehetne "receptre felírni" a megfelelő mennyiségű – vagyis enyhe – "megfiatalító stresszt"? Annak, hogy pirulában szedjük be a napi betevő és életmeghosszabbító enyhe stresszadagunkat, akadályai vannak. Szervezetünk túlságosan is bonyolult, nehéz olyan ágenseket találni, amelyek minden folyamatot éppen a megfelelő pillanatban és helyen löknek meg. Az a stressz, ami például megfiatalítja a DNS-t, az esetleg túlságosan is megnöveli a szabad gyök képzést. Ha azonban az enyhe stresszre, mint stimulációra gondolunk, akkor rögtön világos, hogy mit kell tennünk: könnyű mozgás, rendszeres szaunázás, ingerklíma, böjtölés és kellemes szellemi aktivitás mind ugyanazon a módon hat – gyengéd stimulálással.
Csökkentett kalóriabevitel, megnövelt zöldség-, gyümölcsfogyasztás
Több kísérlet bizonyítja, hogy csökkentett kalóriabevitel mellett az állatok élettartama akár 40 százalékkal is növelhető. A kalóriamegszorítás következménye többek között az alacsonyabb testhőmérséklet, alacsonyabb inzulinszint, vagyis a hosszú élet három legfontosabb biomarkerei közül kettő. A kalóriamegszorítás a kutatások egyik legfontosabb célpontja, emberekkel is folynak már ilyen vizsgálatok, Hollandiában, egyetemi hallgatók részvételével.
A kalóriamegszorítás életkor növelő hatását fordítva is értelmezhetjük: lehetséges, hogy a lényeg az, hogy az étvágytól függő táplálékmennyiség elfogyasztása csökkenti az élettartamot. Hayflick hívta fel a figyelmet arra az egyébként magától értetődő tényre, hogy az állatok normális életében az éhezés és a korlátozott táplálékbevitel a természetes. És ebben az esetben rögtön adódik a feltételezés, hogy a stressz életmeghosszabbító hatása csak felfedezése egy működési/szabályozási elvnek, ami a vadon élő organizmusok életét vezérli, sőt, lehetséges hogy csak a stimulálás szükségességének egy másik megközelítése.
A diétákhoz tartozik a megfelelő mennyiségű – minél több! – zöldség és gyümölcs fogyasztása. A vizsgálatok szerint a szervezet antioxidáns kapacitása emelhető, ha napi 8-10 adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak a kísérleti személyek. Elsősorban az öregedő résztvevők antioxidáns kapacitása emelhető ilyen módon. Állatkísérletek bizonyították, hogy az öregedő patkányok esetében a fokozott mennyiségű gyümölcs és zöldség (áfonya és spenót) fogyasztás késleltette, vagy akár meg is fordította a kognitív és motoros teljesítmény romlását. Elsősorban a C-, és az E-vitaminoknak, valamint a karotinoidoknak tulajdonítanak szerepet, de nem kizárt, hogy más anyagok is kedvező megvilágításba fognak kerülni.
Rendszeres fizikai tréning, optimális testsúly
A fizikai tréning csökkenti a korfüggő izomszövetvesztést és az olyan idült betegségek kockázatát, mint a koronária betegség, magas vérnyomás, nem inzulin függő cukorbetegség, szorongásos betegségek, depresszió, agyi funkció csökkenése, alvászavar, ízületi degeneratív betegségek, csontritkulás. Ugyanakkor – különösen a fokozott erőfeszítéssel végzett – a fizikai tréning fokozza a szabadgyök-képzést, ami felemészti a csökkent endogén antioxidáns kapacitást, és hozzájárul a korral járó elhasználódás fokozódásához.
A rendszeres edzés még a testsúly optimalizálásánál is fontosabb. Egy, a Cooper Intézetben végzett vizsgálat megmutatta, hogy a fitt, de túlsúlyos kliensek kevésbé voltak hajlamosak a keringési betegségekre, és tovább éltek az ideális testsúlyt mutató, de nem fitt résztvevőknél. A tanulmány leszögezik, hogy a túlsúly edzett férfiaknál nem fokozza a megbetegedések kockázatát, ezért inkább a rendszeres, nem túl megerőltető fizikai tréninget kell hangsúlyozni, és nem a testsúlycsökkentést.
A fizikai tréning javítja az immunfunkciót is, de csak hosszú távon, és csak a testsúly és a fitnesz kimutatható javulása után, vagyis ehhez a javulásához hosszú távú edzésprogramra van szükség. Felvetődött, hogy legalábbis részben a gyulladásokkal szembeni védő volta okozza az előnyöket.
Miért előnytelen a megerőltető tréning?
A fizikai tréning stressz, és mint ilyen, az öregedés-gátlás céljára gondosan adagolandó. Fontos leszögezni, hogy az enyhe stressz stimuláló, pozitív hatású, a komoly stressz viszont fokozza az allosztatikus túlterhelést, tehát káros. Az intenzív edzés fokozza a gyulladási hajlamot (gondoljunk csak az izomlázra, a megerőltetés okozta ízületi sérülésekre, stb.). Mivel fokozza az anyagcserét, ezért fokozza a szabad gyökképződést is, márpedig az öregedő szervezet egyre érzékenyebb az oxidatív károsodásokra, az idősödő szervezet számára a szabad gyökök számának szaporítása jelenti a legnagyobb kockázatot.
Dr. Eisler Olga